Vekerdy Tamas Gyerekek ovodak iskolak (2)

Fej szív kezek egészsége tanulni csinálva,

Pipiske kisasszony. Különféle bolondokról lesz ebben az elbeszélésben szó, de tartok tőle, a szerző intenciói ellenére is eldöntetlen fog maradni, melyik a sok közül a legnagyobb bolond.

Mert ez is csak relativ fogalom s többé-kevésbbé voltaképen mindnyájan bolondok vagyunk, a kik itt lent bolyongunk ezen a maga is bolygó vakcsillagon. Nincs talán szó, melyet itéletképen sűrűbben használnánk, mint ez a szó «bolond».

Lear király mindenét elajándékozta, címeit, rangját, királyságát. Ez az egy cím, mely veleszületett, rajta is tapadt s a «bolond» mondta meg neki, hogy mindenéből csak erre a szóra való jussa maradt meg. Nincs jobb kifejezés, mint a magyar nyelvé, a mely a passziót úgy fejezi ki, hogy «bolondja vagyok» a lónak vagy az asszonynak, vagy a bornak stb. A legboldogabb emberek a világon pedig a «jó bolondok», mert valóban ezeknek vannak legkevesebb «bolondságaik».

Iparkodjatok tehát, hogy erre a sírversre tegyetek szert: «Jó bolond vala. A tartozást én úgy rovom le, mint Illik s méltó: szeretlek, engedelmes Vagyok, tisztellek mindenek fölött.

fej szív kezek egészsége tanulni csinálva

Mért mennek férjhez nénéim, ha mondják, Hogy csak téged szeretnek? Úgy mint nénéim, hogy csupán atyámat Szeressem, férjhez nem megyek!

Lear hiú, leánya pedig büszke. Pipiske kisasszony úgy el volt telve Adsz egy csoportot magas vérnyomás miatt lényével, hogy ostoba Learje sem tudta megzavarni ihletében. Az igazgató egy szinfal mellől nézte a próbát s elégedetlenül hallgatta Pipiskét. Nagyon szépen játszik, nem nekünk való. A szeméből könyek folynak fej szív kezek egészsége tanulni csinálva s mégsem pityereg. Jeles szinész lesz belőle valamikor, de kétlem, hogy ma este megindítsa a mi publikumunkat.

Rettentő érzéke van az igazság iránt s nem tud komédiázni. A míg a direktor így monologizált és gyakorlati eszével egy igen talpraesett tapasztalati igazság körül járt, addig Pipiske kisasszony befejezte jelenetét és elhagyta a szinpadot. De a szinpadi játék hangulata nem hagyta el őt.

A szolnoki hídon

Szeme mélységes vizeinek kék tükre meg volt zavarva. Nehezen árnyékolták be pillái e vizeket.

fej szív kezek egészsége tanulni csinálva

Szép száját félig nyitva felejté. Nyilván érezte, hogy egy-két sóhaj pici fej szív kezek egészsége tanulni csinálva vándorútra kél, s nem akarta a légi utasokat tartóztatni. Hova szálltak a sóhajok?

fej szív kezek egészsége tanulni csinálva

A poezis hatalma uralkodott-e rajta, a melynek mint szinész szolgálatában állott? Avagy szerepének van-e valamely vonatkozása magára Pipiskére? Pipiske még nagyon fiatal s nem régen állhat Thália papi szolgálatában. Keserű Jónás igazgató úr társaságában alig nehány hónapja játsza az «első szendéket».

Neve nincsen más, csak Pipiske.

Kedves Jocó!

Rokonairól soha senkisem hallott. Magaviselete kifogástalanabb, mint a milyennek az igazgató urak a magok igazgatói érdekében kivánni szokták. A magafajtájabeli iránt rendszerint nyájas, a maga körében vidám, szives, beszédes, mindenkor szorgalmatos és pontos volt. Az igazgató nagy figyelemben részesítette, a mi egyrészt ellentétben állt a véleménynyel, melyet magának a publikumra teendő hatásáról alkotott s ezért méltán feltünt, s másrészt Pipiske kisasszonynak nem sokat használt pályatársainál, kik nemcsak a közönség, hanem az igazgató kegyében sem szerettek mással osztozkodni.

Keserű Jónás úr társaságával vándorol egy siket vénasszony, a ki mindenféle, egy kollektiv név alá össze nem foglalható szolgálatokat teljesít a szinészek s a társaság körül, a mért valamely szerény fizetésben részesül. Az igazat megvallva, ez ócska asszonyságot nem is a szolgálatokért tartják, melyeket jelenben tesz, hanem multjáért. Szegény feje kiszolgálta a szinészéletet. Gyermekszerepeken kezdte, azután lett «naiv», azután «társalgó», majd «drámai szende», az évek gyarapodtával «fiatal anya», végül «kómika».

Újszászi 4H Egyesület

Mikor a «matrónák» szakmájára került a sor, elhagyta az az érzék, mely szinészre nézve legfontosabb: a hallás. Így jutott mostani sorsára. Pipiske jónak látta az öreg asszonynyal szövetkezni. Egymásnak ekképen kissé gyarló, de szerény igényeikhez képest elégséges támasza voltak. Kettejök fizetéséből jobb konyha, jobb szoba telt, a mi az öregre nézve fődolog volt, s Pipiske nem lakott egyedül, a mi megint Pipiskére nézve fej szív kezek egészsége tanulni csinálva a fődolog.

Pipiske kisasszony, kinek szivét Kordelia sorsa kissé összefacsarta, a szinpadról az öltöző szobába ment. E szoba ablakai — levén a szinpad a nagyvendéglő nagytermében fölállítva — a kis városka nagypiaczára szolgáltak.

Ki hogyan indítja a méhcsaládokat tavasszal? MéhÉsz Podcast

Pipiske az ablakdeszkára könyökölt s megnedvesült szemei tekintetét az ablakon át az utcára eresztette, melyen piros orral szaladgáltak az emberek dolguk után.

A hó szaporán esett.

fej szív kezek egészsége tanulni csinálva

Kapcsolat a stroke és a magas vérnyomás között téren a csókamadarak bátrabbjai le-leszálltak, ha találnának valami csipkedni valót. Kordelia elmerengett ezen a mindennapi látványon… Úgy nézte a csókát, ha minden alaposabb ok nélkül rátévedt a szeme, mintha soha se látott volna ilyen madarat. Azután meglátta egy átellenes ház kéményét, melyből sűrű füst gomolygott égfelé.

fej szív kezek egészsége tanulni csinálva

Azt is megbámulta. Ez épenséggel nagyon is tetszett neki. Hogy tódul ki az a bolondos füst.

Újszászi 4H Egyesület

Mi hajtja? Abból támad, hogy vizes a forgács, melyet a tűzre vetettek. Eltölti a házat, megmarja a gazdasszony szemét, azután iparkodik ki a kormos, fekete uton; úgy kóvályog, mintha csak volna is valaki vagy valami, pedig hát hol erre, hol arra hajlong a szerint, a mint a szél szárnya meglebbenti, aztán egyszerre csak semmi sincs belőle. Csak a kémény száján legénykedik, hol mindig meg van, mintha mindig az volna, pedig sohasem ugyanaz, mert mindig más meg más karika tódul elő.

És Kordelia elkezd lassan hajlongni, s valahányszor új füstkarika gomolyodik ki a kéményből, mindannyiszor biccent a fejével és szinte segít a kéménynek füstölögni. Csak biztatja, csak biztatja, s a kémény sem veszi hipertónia tenorikus gyógyszerek a dolgot.

Az is elkezd integetni legalább Pipiskének úgy tetszikkét fekete szemét füstlyukak barátságosan mereszti a vendéglő ablakára s Pipiske integetése tempójában elkezd valamely rég hallott dalt fej szív kezek egészsége tanulni csinálva, s csak integet a kéménynek, mely szörnyű kedvét leli a dologban s járja a táncot Pipiskével.

A füst kavarog, le-lecsap a ház hóval takart fedelére s ilyenkor Pipiske nagyobbat kiált s biztatja táncosát: ne hagyja magát!

felső menu

Hajlong is erre a füst s szinte át-átugorni látszik a nagy téren Pipiskéhez; táncra szilajodik, már-már a sarkantyúja is pereg. Pipiske keresi a kémény tetején a csengetyűt is, mely e pengésbe bele-beleszól, de nem látja. Pedig jól hallja, sőt mindig jobban. Arca pirulni kezd, integető feje már-már az ablakot éri, szemei a füst groteszk kavargásait kisérik, s a muzsika «cserr-cserr-cserr-cserr» egészen közel szól, a csengetyű egyre csilingel… Aztán egy erős kavargó szél támadását látja Pipiske, mely egyenesen feléje tart s egyszerre megállítja boszorkányos táncát a kéménynyel; de mire a füst magaslataiból szeme leesik a földre, addig el is robogott ablaka előtt a csilingelő négylovas szán csörgő kakasharangdíszével, be a vendéglő udvarába.

RÁKOSI JENŐ.

Itt aztán lett a jövevények miatt lótás-futás, és a lótók-futók közt vala Keserű Jónás is, ő tudja miért. Pipiske kisasszony minden valószinűség szerint kissé mélázó volt, talán épen érzelgős is, a miért aztán megesett rajta, hogy érzékei ilyen káprázatos játékba keverték, ha — nem is annyira gondolatainak, mint inkább hangulatának adta oda magát martalékul. Felocsudván kábultságából, a játéknak utána eresztette utolsó sóhaját s kezébe vette szerepét.

fej szív kezek egészsége tanulni csinálva

Keserű Jónás úr pedig jó kedvű ábrázatát bedugta az öltöző ajtaján s meggyőződvén, hogy senkit sem háborgat, beeresztette többi tetemét is. Egy párszor végig ment a szobán, kipirult kezeit dörzsölgette, egyet-egyet kanyarított a bajszán, köhentett s mindenféleképen szeretett volna beszédbe eredni Pipiske kisasszonynyal. Nem állásában, nem is szokásaiban, még kevésbbé érzelmeiben volt az ok, mely mintegy tartózkodóvá s félszeggé tette, hanem nyilván abban, a miről beszélni óhajtott.

  • A bécsi cs.
  • Hipertónia tézisei
  • A történelem hozta így.
  • Magas vérnyomás kezelés mézzel

Tudja lelkem, a szereptudás a mi művészetünk alapja; ellenben mesterségünknek egyik főtámasztója a szerep nem-tudás. Az a sok nyögdécselés, szemforgatás, az a kétségbeesett kaszálás kézzel-lábbal: az mind hézagpótló komédia, a míg a sugót meg nem értjük.

Közönségünk pedig, már mint a mienk itt Dárdáson, csupa művészetnek veszi. Ez neki az igazi. Azért, lássa, soha sem tudunk vígjátékkal oly nagy hatást csinálni mint tragődiákkal. Mert a vígjátékba könnyű fürgeség, vidám gyorsaság és független, szabad természetesség kell. Honnan vegye ezt az olyan ember, a ki egy gyönge cérnaszállal van a sugólyukhoz kötve, s nem csak hogy nem szabad ezt a cérnaszálat elszakasztania, hanem állandó rettegésben van, hogy valamely gyorsabb fordulatnál magától szakad el a szál.

A tragődiában egy pár Hamlet-lépés, egy sóhaj, egy ah s több eféle szerencsésen pótolja a hézagot és hozzá tetszik is. Ezért jobb szeretjük játszani mink, a közönség pedig jobban szereti nézni. Pipiske kisasszony elkomolyodott.