Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara On-line

Szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása

Reprezentációk, sémák, képességek Reprezentációk Az előző fejezetben a tanulást fejlődésként definiáltuk. A tudás - érveltünk - valamiképpen elősegíti a környezethez való hatékonyabb alkalmazkodást.

De miképpen?

Mi köze van a tudásnak az alkalmazkodáshoz? Jerome S. Szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása e kérdésre válaszolva mindenekelőtt a külvilág belső reprezentációjának fontosságát emeli ki. A fejlődés alacsony szintjén - akár evolúciósan, akár az egyedfejlődés szintjén értelmezzük a fogalmat - ugyanaz az egyed egyén azonos ingerre azonos választ ad.

Ha a kisgyerek meglátja kedvenc játékát, tudjuk, hogy kinyújtja érte a kezét. A nagyobb gyerek lehet, hogy nem teszi ezt, mert pl. Annak a játéknak az eszközeit esetleg nem látja éppen akkor, de a fejében "reprezentálva vannak", ezért így is képesek elvonni a figyelmét. Máskor lehet, hogy ugyanaz a gyerek keresni kezdi kedvenc játékszerét. Nem látja, de elmebeli reprezentációi alapján tudja, hogy létezik.

Másrészt azonban arra is szükség van, hogy mozgósítsuk már meglévő, és az adott helyzet szempontjából releváns tudásunkat pl. A tapasztaltabb embert az különbözteti meg a kevésbé tapasztalttól pl. A tanítás célja jórészt az, hogy a külvilág ilyen reprezentációinak kialakulását elősegítse, azaz hogy a tanuló viselkedését fokozott mértékben ingerfüggetlenné autonómmá tegye, miközben tudjuk, hogy teljesen ingerfüggetlen viselkedésről beszélni értelmetlenség lenne.

Analóg és fogalmi propozicionális reprezentációk Az analóg reprezentációk képek, hangok, analóg modellek stb. A fogalmi reprezentációk éppen ellenkező módon viselkednek: diszkrét szimbólumokból épülnek fel, amelyek meghatározott szintaktikai szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz, továbbá többé-kevésbé elvontak.

Ugyanennek képszerű szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása megjelenítése analóg reprezentációnak tekinthető. A fogalmi reprezentáció nem nyelvi jellegű a szó szoros értelmében. Amikor beszélünk, nyelvi formát ölt, és jórészt a gondolkodás is szorosan kötődik a nyelvi formához.

University of Szeged (Hongaria)

Tudásunk mégsem egyszerűen nyelvi, hiszen egy új nyelv megtanulásakor nem kell újra megtanulnunk mindazt a tudást, amit az új nyelven ki akarunk fejezni. A kutyáról szóló tudásunk ugyanaz marad akkor is, ha történetesen litván nyelven beszélünk róla.

Az analóg reprezentációkat szokás képzeteknek is nevezni. Mivel az analóg reprezentáció erősen kötődik valamely észlelési modalitáshoz valamely érzékszerv speciális kódrendszeréhezezért beszélhetünk képi, hallási, tapintási, ízlelési, szaglási, kinesztéziás képzetekről.

Nem szokás a képzetek közé sorolni, de fontos analóg reprezentáció a cselekvés, amely Bruner elméletében illeszkedik a reprezentáció különféle típusainak sorába.

Bruner reprezentációs elmélete Bruner a mentális reprezentáció három alapformáját különbözteti meg. Cselekvéses enaktív reprezentáció. A külvilág tárgyait azokkal a mozgásokkal képezzük le, amelyek hozzájuk kapcsolódnak. Képi ikonikus reprezentáció. Megfelel a képzeteknek elsősorban nyilván a vizuális modalitásban. Szimbolikus reprezentáció. Megfelel a fogalmi propozicionális reprezentációnak.

Bruner modelljének kiemelkedő pedagógiai jelentőségét az adja, hogy nála ez nem egyszerűen a reprezentáció három formája, hanem három - a gyermek fejlődése során - egymásra épülő szint. A gyermek először cselekvései révén ismeri meg a tárgyakat a tárgy az, amit kezdeni lehet veleés egy szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása szinten alakul ki egy képi modell benne a tárgyról, amelyet akkor is fel tud idézni, amikor a tárgy nincs jelen.

A fejlődés azzal folytatódik, hogy kialakul a szimbolikus kód, amely a külvilág belső leképezésének minden korábbinál gazdagabb és rugalmasabb lehetőségeit nyitja meg. Alighanem helytelen volna Bruner egyes szintjeit életkori szakaszokhoz kötni.

Sokkal inkább arról van szó, hogy a tudás különböző területein különböző időkben járjuk végig ezt az utat, és abból, hogy valaki tud beszélni, még nem következik, hogy minden területen a megismerés szimbolikus formái működnek nála a leghatékonyabban. Az iskolai oktatás alapvetően a szimbolikus kód használatán alapul. Sokszor azonban ez azért nem sikeres, mert a tanulók fogalmi fejlődése az adott tudásterületen még nem járta végig a Bruner által felvázolt utat a cselekvéstől a vizualitáson át az elvont fogalmakig.

Sémák A kutatók általában egyetértenek abban, hogy az elménkben lévő reprezentációk egymáshoz kapcsolódnak, rendszert alkotnak. Szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása a rendszereket szokták kognitív sémáknak nevezni. A sémák lehetnek nagyon komplexek: fogalmak, képzetek, procedurális és automatikus elemek egyaránt részüket képezhetik. De mire szolgálnak a szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása Az új információ befogadását megértését és feldolgozását segítik.

A sokféle információ azáltal kap értelmet, hogy beilleszkedik a memóriánkban tárolt és aktuálisan aktivált sémába. Másfelől: azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban nem rendelkezünk sémákkal, nagyon nehezen fogjuk megérteni, sőt valószínűleg félreértjük rossz sémába illesztjük be őket. A hiányzó információt a sémák segítségével pótoljuk. Ha egy történetet hallunk arról, hogy valaki megebédelt egy étteremben, feltételezzük alapértelmezés szerinthogy az ott megrendelt ételeket fogyasztotta el, nem a táskájából vette elő az otthon becsomagolt szendvicset.

Továbbá feltételezzük, hogy nem a szomszéd asztalról vette el a levest stb. Az alapértelmezést amelyet a fejünkben raktározott séma tartalmaz egészen addig hallgatólagosan igaznak gondoljuk, amíg az ellenkezőjéről nem kapunk információt. A séma segít a megfelelő információ megtalálásában. Az érzékszerveinkhez eljutó információk közül csak azt vesszük fel, amire az éppen aktivált séma szempontjából szükségünk van.

Hasonlíthatjuk a sémákat kampók rendszeréhez, amelyekre az új ismeret felakasztható. Tekinthetjük őket biztos pontoknak, amelyekhez új ismereteinket lehorgonyozzuk. Hasonlatosak egy elektronikus űrlaphoz, amely bekér bizonyos információkat, de bizonyos rovatokat automatikusan ki is tölt az alapértelmezés szerinti értékekkel, megengedve természetesen, hogy ezeket az értékeket újakkal írjuk felül.

Sémának tekinthetők az ún. A lóról alkotott vizuális reprezentációnk pl. A mentális modellek sajátos típusa a környezetben való eligazodást lehetővé tevő kognitív térkép, vagyis a helyek térbeli magas vérnyomás epidemiológia mentális reprezentációja. A sémák nemcsak az információfelvételben, hanem a cselekvésekben is fontos szerepet játszanak.

Egy-egy problémahelyzetet úgy tudunk megoldani, hogy kiválasztjuk a megfelelő cselekvéses sémát, és végrehajtjuk a megfelelő cselekvéseket. Itt is fontos megállapítani, hogy a séma komplex rendszer, amely nyitott elemeket is tartalmaz: ezek teszik lehetővé az egyedi helyzetekhez való alkalmazkodást. Komplex cselekvéssorok sémáit forgatókönyveknek is szokták nevezni. Elmondhatjuk, hogy a tudás gyarapodása voltaképpen a sémák számának a gyarapodásában áll.

Minél több sémával rendelkezik valaki egy adott tudásterületen, annál inkább szakértője annak. Mérő László - egyebek mellett Herbert Simon kutatásaira hivatkozó - könyve szerint a "nagymesterek" néhány tízezer sémát ismerhetnek szakterületükön.

A séma kialakítása ily módon a tanítás egyik fő értelme. Elszigetelt tudáselemeket is rögzíthetünk a memóriánkban, de kérdés, hogy mi értelme van ennek, ha a tudáselemek nem szerveződnek sémákká, szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása alkotnak rendszert. A sémákba nem illeszkedő tudás nem megértett, és ily módon nem használható, nem alkalmazható tudás.

Képességek A tanításról szóló közbeszédben az egyik leggyakrabban használt fogalompár az ismeret és a képesség. E két kategóriát szokás a tudás két típusaként emlegetni. Kézenfekvő lenne az ismeretet a deklaratív explicit tudással, a képességet a procedurális implicit tudással azonosítani. Ami az ismeretet illeti, ez logikus is. A képesség azonban csak bizonyos elemi mozgások és automatizmusok esetében tekinthető tisztán az implicit memória használatának. Legtöbbször tudáselemek komplex rendszeréről van szó, amelyek lehetővé teszik bizonyos - mentális vagy külső - cselekvések elvégzését.

  • Knausz Imre: A tanítás mestersége
  • Egészségügyi különbségek a szívbetegségben
  • Az ideális vérnyomás
  • Vanderbilt egészségügyi szív
  • Nagyon szereti hivatását, munkatársait.
  • A vérnyomás per értéke mit jelent
  • На вторжения, ногах смог.

A könyvtárhasználat képessége pl. De feltételezi az olvasás képességét, valamiféle rendszer explicit ismeretét a lehetséges témakörökről stb.

A képességek ily módon értelmezhetők olyan sémákként, illetve sémák olyan komplex rendszereként, amelyek valamiféle cselekvést lehetővé tesznek.

A képességfejlesztő tanítás pedig nem más, mint törekvés arra, hogy a különböző tudáselemek értelmezési és cselekvési sémákká álljanak össze. Felhasznált és ajánlott irodalom Michael W. Eysenck - Mark T. Keane: Kognitív pszichológia. Budapest,Nemzeti Tankönyvkiadó, Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba.

Budapest,Typotex, Bruner: Új utak az oktatás elméletéhez. Budapest,Gondolat, A sémákról: Eysenck-Keane Charles S. Carver - Michael F. Scheier: Személyiség-lélektan. Budapest,Osiris, Néhány konkrét példát innen vettem át. Mérő László: Észjárások. Budapest,Tericum, különösen Mérsékelt magas vérnyomás hogyan kell kezelni sémákról szóló klasszikus írások: F. Bartlett: Az emlékezés.

Budapest,Gondolat.

szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása röplabda magas vérnyomás ellen

Ulric Neisser: Megismerés és valóság. A képességproblémáról: Nahalka István: Ki vagy mi az ördög, és hol van?

Új Pedagógiai Szemle, Knausz Imre: Jegyzet az ismeret-központúságról. Budapest,Osiris.

szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása padlizsán magas vérnyomás

A tanulás mint konstrukció, a tanítás mint alkalmazkodás A konstruktivizmus Mint az előző fejezetben láttuk, a sémák egyfelől az új információ kiválasztását, befogadását és feldolgozását irányítják, másfelől viszont az új információ mintegy beépül a sémába: gazdagítja, árnyalja azt, vagy éppen felbomlasztja, és új sémát hoz létre.

Az újkori filozófia klasszikus kérdése merül fel újra: a tapasztalat hozza létre a sémát vagy a séma a tapasztalatot? Az utóbbi évtizedek egyre meghatározóbb pszichológiai és pedagógiai paradigmája - a racionalista ismeretelmélet nyomvonalát követve - az utóbbi összefüggést hangsúlyozza. A konstruktivizmus szerint a tanulás során nem az történik, hogy elménket mint üres papírlapot teleírja a tapasztalat, sokkal inkább meglévő szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása határozzák meg, hogy egyáltalán milyen információkat veszünk fel, és szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása milyen belső modelleket építünk fel.

Ezek a belső modellek tehát nem passzív lenyomatai a külvilágnak, hanem személyes konstrukciók. Ha segítik a környezethez való alkalmazkodást, tehát adaptívak, akkor megerősödnek, ellenkező esetben új konstrukcióknak kell átadni a helyüket. Pedagógiai szemszögből - egyszerűen fogalmazva - ez a következőt jelenti.

szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása terhességi hypertonia

Ha a tanulóknak elmagyarázom Mátyás király külpolitikáját, nagyon valószínű, hogy a különböző tanulók különböző módokon fogják személyes tudásként újrakonstruálni a hallottakat. Eleve különbözni fognak abban, hogy mely információkra fognak odafigyelni, és melyeket eresztik el a fülük mellett.

Lesz, aki semmit nem képes felfogni a hallottakból, mert nem tudja hová lehorgonyozni az új ismereteket. És különbözni fognak abban is, hogy a felvett információt milyen módon építik be meglévő sémáik rendszerébe.

Döntő fontosságúvá válik tehát a megelőző tudás, az, hogy milyen sémákkal rendelkeznek a tanulók az adott tananyaggal kapcsolatban. Ebből azután az is következik, hogy a tananyag megértése szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása valamiféle általános értelmi képességeken magas vérnyomás genetika - a konstruktivisták általában tagadják az ilyen általános képességek létét - hanem az adott területhez kapcsolódó konkrét tudás mennyiségén és szervezettségén.

Értelmi képességeink tehát jórészt tudásterület-specifikusak. A konstruktivizmus további tanítása a tudás szociális jellegéről szól. Minden tudásunkhoz társas környezetben, a társak közvetítésével jutunk, és a tudás alkalmazása is társas környezetben, együttműködés során történik.

Gyorsmentések

Soha nem az az érdekes, hogy egy feladatot egyedül, elszigetelve meg tudok-e oldani, hanem hogy hasznosítani tudom-e a társas környezet segítő hatását. Nem konstrukcióim aktuális szintje az igazán érdekes, hanem a bennük rejlő lehetőségek, a legközelebbi fejlődési zóna angol rövidítéssel ZPD - ahogy a fiatalon elhunyt szovjet pszichológus, L.

Vigotszkij fogalmazott - amelyet egy kis segítséggel elérhetünk. A konstruktivizmusból következő pedagógiai alapelvek Vegyük sorra, milyen pedagógiai alapelvek következnek a konstruktivista ismeretelméletből, illetve pszichológiából! Nem képzelhető el eredményes tanulás anélkül, hogy valamiképpen fel ne mérnénk, milyen tudással és érdeklődéssel rendelkeznek a tanulók az adott tananyaggal kapcsolatban.

A pedagógiai zsargon ezt a felmérést diagnózisnak vagy diagnosztikus értékelésnek nevezi. A "felmérés" szó persze félrevezető. Szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása, hogy valóban valamiféle formalizált tesztet használunk, de lehet, hogy "egyszerűen" csak megfigyeljük a gyerekeket, és az intuíciónkra támaszkodunk.

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara On-line

A megfigyelés persze csak akkor lehetséges, ha olyan tevékenységeket szervezünk a tanulók számára, amelyek révén meg tudják mutatni magukat, amelyekből kiderül az előzetes tudás, a témával kapcsolatos spontán sémáik rendszere. A diagnózis elvéből tehát az is következik, hogy olyan változatos eszköztárat alkalmazzunk, amely teret nyit a tanulók önkifejezése számára. A tanítás során mindig arról van szó, hogy közvetítéseket dolgozunk ki a kialakítandó tudás és a tanulók meglévő kognitív sémái között.

Magát a tananyagot is úgy kell megformálni, hogy emészthető legyen azon konkrét tanulók számára, akiket éppen tanítunk. Másrészt döntő jelentőségű a tanulók megfelelő kognitív sémáinak aktiválása, azaz a talaj előkészítése az információközlés számára. Ebben az összefüggésben nagyon fontossá válik a tanulói tevékenység és az információbevitel sorrendje.

szív egészségügyi feladatlapok tanulók tanulása egészségfelmérő szív kvíz

A fülzúgás magas vérnyomás kezelésére felfogás így szól: előbb rendelkezzen a tanuló alapvető ismeretekkel magyarázat, előadásutána próbálja meg alkalmazni őket tevékenység, játék.

A konstruktivista alternatíva: előbb a sémák aktiválása, a megelőző tudás felszínre hozása tanulói tevékenység, játékezzel mintegy felszántjuk a talajt, utána következhet a magyarázat vagy az információbevitel más formája olvasás, videó stb. A tanulók megelőző tudása a legritkább esetben egyforma.