Szívkoszorúér-betegség egészségügyi kockázatai. Koszorúér-betegség – Eurohealth

Emellett gyakran vezet elhúzódó, súlyos megbetegedéshez és rokkantsághoz is.

A krónikus betegség költséges az egyénnek és a társadalomnak is. Például az Egyesült Király-ságban a kórházi felvételek és családorvosi hívások leggyakoribb oka az idôs nôk koszorú-ér-megbetegedése.

Mik azok a szív- és érrendszeri betegségek?

Ugyanakkor tanulmányok adatai szerint, szívbetegséget felvetô panaszok esetén csak fele annyi nô kerül kardiológiai ki-vizsgálásra, mint férfi. A kutatások nagyobb részét eddig férfiakon végezték. Ennek követ-keztében hiányoznak az olyan adatok, amelyek jelezhetnék, hogy a megelôzés és a kezelés mennyiben tér el a nôk esetében. Ezen szívkoszorúér-betegség egészségügyi kockázatai minták óriási befolyással bírnak a gazdaságra és a közegészségügyre.

Jelentôsebb kockázati tényezôk Koleszterin Bizonyítékok halmaza hozza szoros ok-okozati összefüggésbe — nôk és férfiak körében egya-ránt — a vér koleszterinszintjét és a koszorúér-betegséget.

A nôknél a koszorúér-betegség okozta halálozás második legmegbízhatóbb elôjelének a viszonylag alacsony HDL — koleszterinszintet tekintik. A nôk koleszterinszintje körülbelül 50 éves korukig általában alacsonyabb, mint a férfiaké.

Dohányzás Szívkoszorúér-betegség egészségügyi kockázatai dohányzás az adatok szerint az elkerülhetô halálozások felénél kiváltó okként szerepel, mely eseteknek ismét fele szívkoszorúér-betegség egészségügyi kockázatai vezethetô vissza. Azok a nôk, akik több mint 40 szál cigarettát szívnak el naponta, hússzoro-san vannak kitéve a koszorúér-betegség koc-kázatának.

Még a mérsékelten dohányzók is, akik napi szál cigarettát szívnak csupán, kétszeres kockázatot vállalnak a nemdohány-zókkal szemben! Azok, akik felhagynak a do-hányzással, két éven belül negyedére csökkent-hetik a koszorúér-betegség miatti halálozás kockázatát.

Magas vérnyomás hypertonia A nôknél szoros kapcsolat van a magas vérnyo-más és a koszorúér-betegség kialakulása kö-zött.

A súlyosan magas vérnyomás mellett a gyógyszeres kezelés jelentôsége jól ismert.

Az enyhe illetve kevésbé súlyos hypertonia kezelésének hosszú távú eredményei nôk ese-tében — klinikai vizsgálatok hiányában — még nem megalapozottak. Elhízás Számos nagyszabású tanulmány készült azzal a céllal, hogy bemutassa az elhízás és koszorúér-betegség közötti kapcsolatot nôk és szívkoszorúér-betegség egészségügyi kockázatai ese-tében egyaránt.

A testmozgás hiánya Széleskörûen alátámasztott az a nézet, misze-rint a testmozgás hiánya és a koszorúér-beteg-ség elôfordulásának növekedése között szoros kapcsolat áll fenn. A testmozgás éppen olyan hasznos a mértéktartóan sportolók számára, mint azoknak, akik állóképességük határáig edzenek. A testgyakorlás — egyéb jótékony hatásai mellett — csökkenti a koleszterinszintet, magas vérnyo-mást, elhízást.

Hormonális változások A klimax elôtt álló nôknek nagy valószínûséggel alacsonyabb a vérnyomásuk és a koleszterin-szintjük, mint az ugyanabban a korban lévô férfiaké. A középkorú nôknél a koszorúér-betegség gyakorisága drámaian megnô, és egyre több bizonyítékunk van arra, hogy ehhez a meno-pausával kapcsolatos hormonális változások járulnak hozzá.

Fogamzásgátló tabletták.

Koszorúér-betegség

Szívkoszorúér-betegség egészségügyi kockázatai koszorúér-betegség kockázata növekszik azok között a fôleg do-hányos nôk között, akik magas hormontartalmú fogamzásgátló tablettákat szedtek, olyanokat melyeket ma már rendszerint nem írnak fel az orvosok.

A ma használatos, alacsony hormontartalmú fogamzásgátló tablettákról készített visszatekintô szívkoszorúér-betegség egészségügyi kockázatai eredményei azt su-gallják, hogy a jelenleg es éveikben járó hölgyek számára a tabletták kevés vagy semmilyen veszélyt sem jelentenek, illetve néhány tanulmány szerint még pozitív hatásuk is van. Cukorbetegség Ez a rendellenesség elég erôteljes rizikófaktort képvisel a nôknél és férfiaknál egyaránt.

A cukorbeteg nôk halálozási rátája szer magasabb, mint a nem cukorbeteg nôké.

• Egészségmegőrző hatású a nyugodt éjszaka A tartós, gyerekkorban induló és esetleg felnőttkorig kitartó stressz növeli a későbbi szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek kockázatát.
• Teljes szívegészségügyi kiegészítés
• Koszorúér-betegségek: valóban hatásos a kockázati tényezők csökkentése
• Pszichológia Intézet | Pécsi Tudományegyetem
• Stresszkezelés Szívelégtelenség vizsgálata A szívműködés vizsgálatához a kardiológus szakorvos részletesen felveszi a kórtörténetet, kikérdezi a tüneteket és fizikai vizsgálatot végez.
• A magas vérnyomás elleni gyógyszerek nem segítettek
• Hátfájás hipertóniával
• Magas vérnyomás 1 fok 2 fokozat

Egyéb tényezôk Stressz. A pszichoszociális környezet és az egyén stressztûrô képessége úgy tûnik, szintén hatással van a koszorúér-betegség kialakulásá-ra.

Ha a két végéről égetjük a gyertyát, az imponálhat a főnökünknek, de ezért feláldozhatjuk az egészségünket. A The Lancet című folyóiratban publikált tanulmány szerint erős kapcsolat van a hetente 55 óránál többet dolgozó személyek és a szív- és érrendszeri megbetegedések között. Azoknak, akik ilyen sok időt dolgoznak, 33 százalékkal nagyobb a stroke és 13 százalékkal nagyobb a szívkoszorúér-betegség kockázata azokhoz képest, akik az átlagos órát dolgoznak hetente. A túlmunka és a stressz komoly szívbetegségek okozója lehet. Forrás: Shutterstock A University College London kutatói 42 tanulmányt néztek végig, európai, amerikai és ausztrál személyek ezreit éveken keresztül követő vizsgálatok alapján.

A kutatások szerint a rossz anyagi körülmé-nyek között élô, alulfizetett és fárasztó munkát végzô nôk illetve háztartásbeli nôtársaik, ugyan-olyan valószínûséggel szenvednek a stressz-hatásoktól, ha nem jobban, mint azok, akik céltudatosan építik karrierjüket. Társadalmi-gazdasági tényezôk.

A stressz a szívünk ellensége

Tanulmányok kimutatták, hogy azok a nôk és egyébként azok a férfiak isakik alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartoznak, sokkal nagyobb mértékben vannak kiszolgáltatva a hipertónia laktáció tényezôknek.

Ajánlások Az életmódváltozások és a kockázati tényezôk ellenôrzését szolgáló orvosi kezelés ösztönzése, továbbá a kutatási prioritások támogatása sok-kal eredményesebb lesz, ha az erôfeszítések összhangba kerülnek. A tagországok ebben az esetben megoszthatják a szakértelmet és jobban eloszthatják erôforrásaikat az alábbi célok elérése érdekében.